Honda Jazz

Némi történelem…

Fő profiljától, az autó- és motorkerékpár-gyártástól eltekintve a Honda egy csónakmotorokat, ipari és kerti gépeket, valamint robotokat is gyártó vállalat. Amikor a márka névadója, Soichiro Honda cége 1936-ban dugattyúgyűrűket kezdett el gyártani, a munka nem ment zökkenőmentesen, mert az alkatrészekhez szükséges öntvények gyakran eltörtek. Jónéhány tanulással eltöltött évnek kellett eltelnie a sikeres gyártás megindításához, de Honda vállalkozása végül mégis beindult, és a siker olyan mértékű volt, hogy 1945-ben eladta cégét a Toyotának, azonban továbbra is annak vezető tervezőjeként folytatta a munkát. Amikor pedig a cég által gyártott előző generációs motorokból nem maradt több, Soichiro saját motort fejlesztett. Az A-típusnak nevezett 50 köbcentis motor volt az első, amit a Honda gyártott. 1948-ban aztán Takeo Fujisawával együtt megalapították a Honda Motor Company-t és még ugyanabban az évben elkészítették és értékesíteni kezdték a 98 köbcentiméteres Dream típusú motorkerékpárt, mely jelentős népszerűségre tett szert. A cég jó minőségű és elérhető árú motorjainak hála hamarosan a világ piacvezető motorkerékpár gyártójává vált. A Honda vállalat már több mint tizenöt éve sikeresen működött, amikor a cég belevágott a személyautók gyártásába. A vállalat az utcai használatra tervezett, környezetkímélő járművekben látta a jövőt, és számításai beváltak: 1978-ban már több mint 5 millió Civic talált gazdára. 1989-ben fejlesztette ki a gyártó a mára a cég védjegyévé vált VTEC típusú erőforrást, mely egy gazdaságos, változó szelepvezérlésű motor volt. Európában az első Honda Jazz az eredetileg City névre hallgató kisautó volt, melyet jogi okok miatt nem lehetett eredeti nevén forgalmazni. Azonban az első generációs, „igazi” Jazzt 2001-re készítette el és dobta piacra a gyártó.

Rövid út a sikerhez

A kompakt egyterű fogalmát megalkotó kisautót Európában főként 1,2 literes i-DSI, illetve 1,4 l-es, 83 lóerős i-DSI motorral árulták, de léteztek erősebb és VTEC erőforrással szerelt változatok is. Az autó nagy előnye volt az i-DSI és VTEC motorok kimagasló környezetkímélősége, illetve gazdaságossága. Továbbá - köszönhetően a ténynek, hogy az üzemanyagtank a vezetőülés alatt helyezkedik el - kis mérete ellenére a jármű kombikat is megszégyenítő módon variálhatóvá és tágassá vált. Emiatt a Jazz rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert a családosok körében. Érdekesség még, hogy a hátsó ülések ledöntésével egy több mint 1300 literes tér állt a pakolni vágyók rendelkezésére az autó hátuljában. Mindemellett - kategóriájának határait is tekintetbe véve - az autóhoz tekintélyes mennyiségű extra állt a vásárlók rendelkezésére, ezek közé tartozott például a Hondákban máig használt fokozatmentes automataváltó (CVT) is. A fentiek alapján már kimondható, hogy az autó közönségkedvenccé vált és ez nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy a Jazz a használtautók piacán is gyakran keresett modell, hála jó tulajdonságainak és a ténynek, hogy amíg az első generációs változatot gyártották, annak eladásai a gyár profitjának közel egyharmadát tették ki. 2008-ban aztán a gyártó elkészítette a Honda Jazz második szériáját, mely a japán gyártó bevált szokásához híven nem hozott igazán gyökeres változásokat, ellenben rengeteget finomított a jól bevált recepten. A második nemzedék már megjelenésének első évében a japán Év Autója díj tulajdonosává vált. Ennek oka a számos hasznos változtatás volt, melyek a formásabb dizájnon felül az autó belső értékéhez is jelentősen hozzátettek. Az új nemzedék legfontosabb újításai a még részletesebben rendezhető belső tér, illetve az új, i-VTEC motorok bevezetése volt. Ezek az erőforrások 1,2 literes és 90 lóerős, valamint 1,4 literes 100 lóerős változatban kerültek piacra és még az alapvetően gazdaságos előző generációs Jazz fogyasztási adatainál is jobbat tudtak mutatni.

A legújabb Honda Jazz és versenytársai

Érdekes adat, hogy a Honda az európai piacon kívül összkerék meghajtású változatban is kínálta a Jazzt, illetve 2011 elején, öreg kontinensünkön is piacra dobta az autó hibrid változatát, Honda Jazz Hybrid néven. Ez a változat még az alap benzinesnél is alacsonyabb fogyasztással rendelkezett, megalapozva a Honda kedvező megítélését már a hibrid autók piacán is. A Jazz legújabb, hazánkba 2015-ben érkezett szériája kétféle motorral elérhető, 1,3 literes kézi váltóval szerelt benzines, illetve szintén 1,3 literes benzines, de automata CVT váltóval ellátott verzióban. A legújabb változat már a legkorszerűbb i-VTEC motoroknak hála 5 literes átlagfogyasztással (automata váltóval ez a gyár adatai alapján jóval 5 liter alatt tartható), szériatartozék Alapjárat-leállító Rendszerrel, illetve kibővített új menetbiztonsági eszközökkel csábítja a gazdaságos kisautóra vágyókat. Az eddigieknél is formásabb megjelenésű legújabb modell három eltérő felszereltségű változatban (Trend, Comfort, Elegance) kapható. A Jazz azonban nem egyedül indul a kisméretű és gazdaságos családi autók mezőnyében, jó választás lehet például a Honda modelljén kívül a Toyota Prius, a Kia Venga, a Fiat Panda, de még akár az Opel Corsa is lehetséges jelölt lehet az alternatívák sorában. A Jazz-t 2001-es megjelenése óta világszerte jelentős sikerrel értékesítették és az előzőleg már jól kitaposott úton elinduló 2016-os modell is nagy valószínűséggel az elődök nyomába lép majd. A Honda Jazz egy olyan autó legújabb változata, mely eladási adatok alapján az elmúlt tizenöt évben a használtpiacon is bizonyítottan népszerű volt a vásárlók körében, ezért nagy valószínűséggel az új kiadás is követi majd az előzőket a legnépszerűbb autók társaságában.