Opel Calibra

1989-től egészen 1997-ig gyártotta az Opel a nagyon vagány, kinézetében és funkciójában is a japán sportautókra emlékeztető modelljét. Holden Calibraként, Vauxhall Calibraként, illetve Chevrolet Calibraként ismerhetik a világ különböző pontjain élők. Nem titok, hogy a 80-as, 90-es évek keleti sportcoupék vetélytársának szánták. Megkapta az első generációs Opel Vectra futóművét, és elindult a gyártósoron Rüsselheimben, Németországban 1989 őszén, és meg sem állt 238 ezer eladott példányig, ami kifejezetten jó teljesítmény a kategóriájában. Az Opel Vectrától egyébként még kapott pár dolgot az Erhard Schnell által tervezett, aerodinamikában világbajnoknak tartott autó: egy-két elemet az utastérben, mint például a műszerfalat, a kormányt és a váltót örökölte tőle. Emellett kapott még minden olyat, amitől azzá a dögös, kétajtós sportcoupévá válik, ami: egy áramvonalas, iszonyat menő testet, aminek köszönhető a már említett aerodinamikája, ami egyébként nem túlzás, hogy világbajnok. 1989. június 10-i indulásának napján ugyanis a legaerodinamikusabb autó volt. És ebbe a képbe tökéletesen beleillik, ami a sármját adja: a csíklámpái elöl. Egyébként ez a dizájn nagyjából egészen a gyártás leállításáig megmaradt, bár 1994-ben kicsit kipofozták, ez a gyakorlatban egy áthelyezett Opel-emblémát és kisebb csinosításokat jelentett mind belülről, mind kívülről. Népszerűségét egyébként főleg Európának köszönheti, legközelebbi európai vetélytársát, a Ford Probe-ot eladási számokban (is) lepipálta, egyedül az Egyesült Királyságban maradt alul konkurenciájával szemben, ahol több Rover 200-at adtak el mint Calibrát.

Leggyakrabban egy nyolcszelepes, 2000 köbcentis turbómotorral felszerelve találkozhatunk vele, ami 115 lóerőt tud kipréselni magából, de létezik belőle egy tizenhatszelepes, 150 lóerős változat is, ez a második legnépszerűbb konstrukció. Ennek egyébként 8,5 másodpercre van szüksége a 0-ról 100-ra gyorsulásra, és 223 km/óránál fogy ki a szuszból, de egyes beszámolók szerint ezt akár 10-15 km/órával is megugorhatja. 1992-ben aztán megjelent egy 2000-es, felturbózott, 204 lóerős modell, amelynek az előzőkkel ellentétben négykerékmeghajtása és 245 km/órás végsebessége van, 6,8 másodpercet mér a stopper, amíg 0-ról 100-ra gyorsul, tehát ezzel már kaptunk egy méltó belsőt is a sportos külsejéhez. 1993-ban bemutattak egy 168 lóerős, 2500 köbcentis, V6-os motorral felszerelt változatot is, automata vagy manuális váltóval, amit 1995-ben követett még egy, kicsit gyengébb, tizenhatszelepes motorral felszerelt. 1997 nyarán pedig leálltak a gyártásával, ennek következtében pedig újonnan már nem igazán van esélyünk belefutni, de használtan is különlegességnek számít, mivel elég kevés maradt meg nagyon jó állapotban. Használtautó-vásárlóknak emiatt mindenképp kedvezhet átlag alatti árával.

Választásként ott lenne számukra a már korábban említett „vetélytárs” Ford Probe is, ám azzal nagyon sokan nem voltak megelégedve, európai autóvásárlók főleg túlságosan amerikai felépítésére panaszkodtak. Illetve az angolok kedvencét, a Rover 200-at említik még sokan, amiből itthon is egész sokat látunk, de valljuk be, hogy bár össze lehet hasonlítani a két autót, egészen más élményt nyújtanak vezetésben, a négykerék-meghajtású Calibráról nem is beszélve, aminek nincs megfelelője a Rover 200 kínálatában.

Kiknek való a Calibra? Nem is feltétlen csak annak, aki egy megfizethető sportautóra vágyik, ugyanis egy négyszemélyes coupéról van szó, ami kifejezetten használható csomagtérrel rendelkezik. És bár igaz, hogy nehéz a hátsó ablakon kilátni, és hogy akinek előtte mondjuk Vectrája volt, annak sok minden ismerős lesz, és ebbe sajnos beletartoznak a típushibák is, de itt nagyjából meg is állhatunk a negatívumok felsorolásával. Koránál fogva sem kell feltétlenül magasabb fenntartási költségekkel számolnunk. Ugyanis még mindig lehet belőle nagyon szép állapotú, és nem széttuningolt példányt találni, és itt ez a kulcs, mert ilyet találunk, a költségeken elég sokat faraghatunk. Nem is beszélve arról, hogy ehhez társul egy motortól függő, de egy ilyen teljesítményű autónál nagyon jónak mondható fogyasztás is. Ez a tizenhatszelepes, 2000 köbcentis változatnál 5,7 liter átlagosan elfogyasztott benzint jelent 100 kilométeren, 90 km/órás sebességgel. Talán nem is szorul magyarázatra, hogy ez egy ilyen típusnál miért csábító annyira. Aki tehát szereti az Opel egyszerűségét és gazdaságosságát, de mégis valami sportosabbra vágyik egy Vectránál, az a japánosított, felturbózott, összelapított Vectrában nem fog csalódni.