Renault Megane

A Renault márka a kezdetektől a 21. századig

A mai Renault S.A. vállalat elődjét Louis Renault és testvérei, Marcel és Fernand alapították 1898-ban, akkor még Société Renault Frères néven. Egy esztendővel később már meg is jelent első automobiljuk, a Voiturette 1CV, melynek őspéldányát állítólag 1898 karácsonyán vezette először Louis – nem kis szenzációt keltve – a párizsi Montmartre utcáin, s pillanatok alatt 12 megrendelést be is gyűjtött a modellnek. Újabb fontos állomást jelentett a márka nevének megalapozásában az, hogy egyik első modelljük, a Renault AK 90CV már 1906-ban első lett az egyébként először megrendezésre kerülő franciaországi Grand Prix-szezonban egy magyar pilótával - a gyár akkori tesztvezetőjével - Szisz Ferenccel a volán mögött. Az első világháborúban a Renault is haditermelésre rendezkedett be, többek között lőszereket, tankokat, repülőgépeket és mentőautókat gyártottak a francia kormány felkérésére. Ebben az időben szerzett hírnevet az úgynevezett Renault taxi is, melynek segítségével mintegy 4000 embert szállítottak a frontra. A második világégéskor is a hadiipar került a gyár fókuszába, a két világháború között pedig leginkább mezőgazdasági és ipari gépeket gyártottak. Az 1945-ös államosítás után rukkoltak elő újabb személyautóval, a legendás Renault 4CV-vel, mellyel a Le Mans-i 24 órás versenyeken és a Monte Carlo rallykon is babérokat arattak. 1956-tól 1967-ig került terítékre a Dauphine, melyből összesen 2 150 738 darabot gyártottak, majd a hatvanas évek elején megjelent a szintén felejthetetlen orrmotoros kisautó, az R4 is, mely 1992-ig gördült le a gyártósorról. Ettől kezdve pedig megállíthatatlanul követték egymást az újabbnál újabb modellek, olyan járművek megjelenésével, mint a Renault 16, a Renault 12, a Renault 5, majd a 90-es években a Twingo, a Clio, a Mégane (az első Renault, amely négycsillagos töréstesztet produkált) és a Laguna. 1996-ban került sor a cég privatizációjára. Ekkor vették fel a Renault S.A. nevet. Három évvel később megállapodást kötöttek a Nissannal, létrehozva ezzel a világ 4. legnagyobb autóipari csoportját, s még ugyanebben az évben felvásárolták a román Dacia részvényeinek 51%-át, majd 2000-ben a Samsung Motors 70,1%-át is.

A Renault Mégane rövid története

A Mégane a Renault egyik legfontosabb és legnépszerűbb modellje, melyből bemutatásától kezdve 2015-ig közel 7 millió darab talált gazdára szerte a világban. Az első generációt a Renault 19 utódaként, 1995 szeptemberében mutatták be a Frankfurti Autószalonon, s Európában 2002-ig gyártották. Tervezésekor komoly hangsúlyt fektettek a biztonságra, így került az autóba például az SRP utasvédelmi rendszer, melynek segítségével személyreszabható lett az övfeszítők, erőhatárolók és a légzsák működésbe lépésének ideje. A Renault rövid ideig limitált példányszámú sportváltozatot is kínált a modellhez, s 1996-ban bemutatta egyterű változatát is Mégane Scenic néven. Három évvel később modellfrissítésre került sor (a legtöbb változat például 16 szelepes motort kapott), s ugyanekkor dobták piacra a kombit is. A második generációt 2002-2009-ig készítették, s már 2003-ban elhozta az Év autója díjat, olyan kategóriatársakat megelőzve, mint a Mazda 6 vagy a Citroën C3. Az új széria teljes átalakulást jelentett az eddigi változatokhoz képest. Divatosabb, markánsabb vonalakat alkalmazó dizájn, ötcsillagos törésteszt, számos innovatív technológia (például a kulcs nélküli indítórendszer, mely akkoriban példátlan volt ebben a kategóriában), széles spektrumú karosszériakínálat – csak néhány a második generáció erényei közül, mely 2006-ban szintén modellfrissítés alá került. A harmadik nemzedék gyártása, melyben az automata sebességváltó helyét a fokozatmentes (CVT) váltó vette át, 2008-ban indult, majd nyolc éven át gyártották, s eleinte csak ötajtós ferdehátú és kupé változatban került a vásárlókhoz. Az ötajtós kombi egy évvel később, a kupé-kabrió pedig 2010-ben került a piacra, a 2012-es és 2014-es modellfrissítés pedig néhány újabb motor- és karosszériaváltozatnak is teret engedett. A még jobb minőségérzetet és menetkomfortot garantáló negyedik generációs Mégane-t a 2015. szeptemberi Frankfurti Autószalonon mutatták, de csak 2016-ban került eladásra. Az autót a Renault és a Nissan közös, CMF-CD nevű padlólemezére építették, s az elődjénél tágasabb, kényelmesebb és okosabb változatot 3 fajta benzines és 3 fajta dízelmotorral, valamint négykerék-kormányzás opciójával dobták piacra.

A Mégane a kompaktok mezőnyében

A fentiek olvasása után nem meglepő, hogy a Mégane-nak számos motorváltozatával, évjáratával, felszereltségi szintjével kerülhetünk szembe az új és a használtautók piacán egyaránt. Paramétereit és méreteit tekintve több vetélytársa említhető a régebbi és újabb C-szegmens modellek palettájáról is. Ezek közé tartozik francia testvérei közül például a Citroën Xsara és a Peugeot 308, egyéb autógyártóktól pedig többek között a Hyundai Elantra és a Hyundai i30, a Ford Focus és a Ford C-Max, a Fiat Stilo, a Honda Civic, a Nissan Almera, az Opel Astra, a Peugeot 306 és a 307, a SEAT Leon és a SEAT Toledo, a Skoda Octavia, a Volkswagen Golf, a Volkswagen Jetta, valamint a Volkswagen Bora, a Volvo C30 és a Volvo 60, a Mitsubishi Lancer, a Subaru Impreza, a Suzuki SX4, a Chevrolet Cruze, a BMW 1, a Mazda 3, az Audi A3 és az Audi S3, a Toyota Corolla, a Toyota Auris és így tovább. A sokszínű paletta ellenére a Mégane továbbra is előkelő helyen szerepel az új és használt autók eladási mutatóinak viszonylatában, megbízhatóságával a legnépszerűbb kompaktautók szegmensét színesíti, melyet az is bizonyít, hogy egyre több Renault-emblémás, azaz a gyár által 1972 óta használt Möbiusz-szalagos jármű kerülhet látóterünkbe úton-útfélen.