Skoda Superb

Adatok, érdekességek a Škoda történetéből

2015 több szempontból is jubileumi éve volt a csehországi Škoda Autónak, a világ egyik legmesszebbre visszanyúló történettel és tradícióval büszkélkedő vállalatának. Egyik alapító őse, az autózás bohémiai úttörője, Václav Laurin, aki Václav Klementtel megalapította a Škoda elődjét, a Laurin & Klement céget, ugyanis akkor született éppen 150 éve. A jeles születési évforduló mellett a 2015-ös év két másik okból kifolyólag is alkalmat teremtett az ünneplésre: a Laurin & Klement cég ugyanis 120 évvel azelőtt, 1895-ben indult útjára, továbbá 110 éves évfordulóját ünnepelte az autógyártás Mladá Boleslavban, a Škoda szívében, a központi gyártóüzemben, ahol mellesleg 12 millió autót állítottak elő az 1905-től 2015-ig terjedő időszakban. A márka 120 éve számos érdekességet ölel fel a járműgyártás és a mobilitás iránti elkötelezettség terén. Hatalmas szenzációnak számított például a vállalat hőskorában, és sokat fényesített a cseh márka csillagán, amikor hét diák négy Popularral utazva épségben tette meg a Prága-Kalkutta-Prága 15 000 km-es távolságot négy hónap alatt az 1934-es esztendőben, vagy mikor két évvel később Ján Břetislav Procházka 98 nap alatt kerülte meg a Földet egy Rapid volánja mögé ülve. A Škoda, mely a legnagyobb ipari létesítmény Csehországban s egyben a régió legnagyobb munkáltatója is, lelkes harcosa a környezetvédelemnek – mindent megtesz azért, hogy a károsanyag-kibocsátást folyamatos csökkentse, s még arra is ígéretet tett, hogy minden egyes otthon eladott autó után fát ültet az országban. Nem csoda, hogy a csehek büszkék nemzeti márkájukra, s támogatják is a gyár fejlődését – 2004-ben például a Csehországban regisztrált 3,7 millió autónak alig kevesebb mint fele, 1,8 millió jármű a vállalat gyártósorairól került ki. A Škoda felemelkedése tehát legalább annyira köszönhető a járműgyártás úttörő éveinek, mint a gyár és a támogatók álmainak, továbbá a VW-hez való 1991-es csatlakozásnak, ami óta a vállalat megháromszorozta gyártási mutatóit, és sikeres tömeggyártóvá nőtte ki magát. A márka célja továbbra is az, hogy technika iránt érzett szenvedélyből táplálkozó sikertörténetét folytatva tovább bővítse modellkínálatát, s újabb és újabb vásárlókat nyerjen meg.

A Superb története

A Superbnek, a Škoda egyik legkelendőbb modelljének neve a 30-as és 40-es években gyártott luxus modellektől származik. A középkategóriás autó - melynek első generációja 2001-ben debütált, s hét éven át gyártották - a VW Passat 10 centivel meghosszabbított tengelytávú padlólemezére építve, eleinte kizárólag limuzin karosszériával került forgalomba. Már ez a nemzedék is tarolt a mezőnyében, mely az óriási beltérnek, fejedelmi hátsó helykínálatnak, kiváló ár-érték aránynak volt köszönhető, továbbá annak, hogy az alapmodellek is korrekt felszereltséget kaptak (az ESP és a négy légzsák például a kezdetektől fogva szériatartozék volt). A motorkínálatban több benzin- (1,8-2,8 l, 116-282 LE) és dízelmotor (1,9-2,5 l, 101-192 LE) is szerepelt, melyeket a VW biztosított. A modellt 2006-ban felfrissítették: új hűtőrácsot, fényszórókat és hátsó lámpákat kapott, s a belső dizájnt is bizonyos mértékig újragondolták. A második generációt, mely még minőségibb, még tágasabb változat lett, először a Genfi Autószalonon mutatták be a felső-középkategóriát megcélozva. 5 és 6 sebességes kéziváltóval, illetve a népszerű 6 és 7 sebességes duplakuplungos (DSG) váltó opciójával, három benzin- és három dízelmotor lehetőségével került a vásárlókhoz, s a VW-től kölcsönzött 4Motion összkerékhajtás lehetőségét is felkínálták a modellekhez, melyeket 16, 17 és 18 colos gumikkal is lehetett rendelni. Az alapfelszereltség mellé extrák rendkívül széles választékából lehetett szemezgetni, így lehetett kérni hozzá bixenon fényszórót, első és hátsó parkolóradart, 6,5 colos színes érintőképernyővel ellátott navigációs rendszert, esőérzékelőt, de még olyan napelemes napfénytetőt is, amely levegőáramlást biztosított a parkoló autóban. A második nemzedék alatt került piacra a kombiváltozat is. A harmadik generációt először 2015 elején, a Genfi Autószalonon mutatták be. A VW MQB platformjára épített, elődjénél 75 kilogrammal könnyebb 486 cm hosszú modell, melynek utas- és csomagtere is megnőtt, a konszern minden addigi autóját megelőzte ezzel a mérettel. Az értékesítést öt benzines és három dízelmotorral kezdték, s a fogyasztást is jelentős mértékben lefaragták (átlagban a harmadával). A modell egyes változataihoz összkerékhajtás is rendelhető, s bővítették a felszereltség palettáját is: a dugóban nagy segítséget jelentő távolságtartó tempomattól kezdve a sávtartó asszisztensig számos extra közül választhat az érdeklődő. A modell rekord méretű, mégis példátlanul kecses kombiváltozata a 2015. szeptemberi Frankfurti Autószalonon mutatkozott be először.

A Superb és vetélytársai

A modell új és használt autóként is az egyik legkiválóbb ár-érték arányú középkategóriások közé tartozik, ráadásul nagyon jól tartja az árát is a régebbi és újabb hasonló kvalitású járművek mezőnyében is. Kategóriatársai széles palettáján szerepel például az Opel Insignia, a Lexus IS, a Subaru Legacy, a Jaguar X-Type, a Honda Accord, a VW Golf és a VW Passat, az Audi A4, a BMW 3, a Citroen C5, a Peugeot 3008, a Renault Mégane, a Ford Mondeo, a Saab 9-3, a Mazda 6, a Mercedes C-osztály, a Toyota Avensis, a Volvo S40, V50 és S60, az Opel Vectra, az Alfa Romeo 159 és hosszasan lehetne még folytatni a sort. Mindenképpen a Superb javára írható, hogy olcsóbban szerezhető be, mint legtöbb hasonló tudású konkurense, hogy alkatrészárainak árszintje is viszonylag alacsony, továbbá hogy hatalmas belső helykínálatát kevés jármű közelíti meg ebben a szegmensben.