Használt Toyota Celica keresése az AutoScout24 oldalon

Toyota Celica

Toyota Celica – Japán egyik ikonikus sportautója

Szövőszékektől a sportautóig: Toyota történelem

Nem tartozik a köztudott tények közé, hogy a mára egyik leghatalmasabb autógyártó egyszerű szövőszékek gyártásával kezdte meg világméretű hódítását. A Toyota sztorija az 1800-as évek végén kezdődött, ekkor alkotta meg Sakichi Toyoda Japán első elektromos szövőszékét, a találmány pedig a történelem során az ország iparának fejlesztésében és modernizálásában is fontossá vált. Toyoda 1918-ban fiúgyermekével, Kiichiro-val közösen megalapította a Toyoda Fonó és Szövővállalatot, majd 1924-ben a vállalat létrehozta az első magától is működő szövőgépet, amit a Toyoda Automatikus Szövőszék Művek megalapítása követett. Toyoda fia apjára ütött, és a feltalálói vénával is megáldott legény élénken érdeklődött a 20-as években erős fejlődésbe kezdő autóipar felé. Apja szövőszék licenszének eladása után Kiichiro lefektette a Toyota Motor Corporation alapjait, és 1937-ben aztán hivatalosan is megalakult a cég. A második világháború kiheverése után lassan újra megerősödött a Toyota, és újra számos sikeres autót készített, olyanokat, mint a gyártó első igazán nagy sikereként számon tartott Tiara, vagy az 1966-ban debütált sikerautó, a Corolla. A Toyota kivételes előmenetelét jelzi, hogy az 50-es években még csak önmagát kereső cégből 2000-re a világ egyik legnagyobb vállalata vált, amely napjainkban szinte minden kategóriában népszerű autókat gyárt.

Toyota Celica: ikon az utakon

A legendás sportautó első változata 1970-ben látott napvilágot csapotthátú és keménytetős kivitelben, a 2+2 üléses kupé szinte azonnal belopta magát a sportautók szerelmeseinek szívébe, megfizethetőségével pedig gyorsan emelkedett a tulajdonosok száma is. Az autóhoz elérhető 1,4 és 1,6 literes benzinmotorok kétféle manuális, vagy 3 sebességes automataváltóval biztosították a Celicát legendássá tevő vezetési élményt. A gyártó több felszereltségi szinttel kínálta a járművet, ami a korszakban szokatlan személyre szabhatóságot eredményezett. A tervezők munkájának eredményeképp már valódi ötüléses kupéként meg a piacon a második generáció 1977-ben, az 1979-es modellfrissítés után már szögletes lámpatestekkel és alapvetően markánsabb megjelenéssel. Az 1981-1985-ig gyártott harmadik nemzedék is inkább külső terén korszerűsítette a Celicát, például a híressé vált bukólámpával, amivel az autó légellenállását csökkentették. A teljesen digitális műszerfallal szerelt autóhoz ebben az időben jelent meg az első turbómotor, mellyel a Toyota az 1,6, 1,8 és 2 literes blokkokból összetevődő kínálatot frissítette. A típus életében meghatározó volt az negyedik széria, ez volt ugyanis az első, amely fronthajtással került forgalomba és kizárólag csapotthátú kupé verzióban gyártották, megújult, letisztult formatervezésű karosszériával. Érdekesség, hogy ebben a változatban volt a világon egyik elsőként LCD képernyővel ellátott műszerfal. Az ötödik generáció 1989-es arculatát tekintve vadonatúj, gömbölyded formákkal hódított, valamint három fejlettebb, 2 literes erőforrás hajtotta, amelyeknek legerősebb GT-Four kivitele 225 lóerővel mozgatta a járművet. A négykerékhajtással is elérhető modell hatalmas sikereket ért el a rallybajnokságokon, az öt generáció darabjait pedig máig is gyakran kuriózumként tartják számon és keresik a használtpiacon.

A Toyota Celica utolsó nemzedékei és kihívói

A merőben új külsővel, négy fényszórós kialakítással debütált Celica hatodik generációja már frissen fejlesztett padlólemezre épült, ami sportosabbá és könnyebbé is tette az autót. A kézi- és automataváltóval is megjelent sportkocsihoz 1,8-2,2 literes benzines blokkok jártak, a két literes kivitelt turbófeltöltővel is szerelték, amivel a Celica - elődeihez hűen - különleges vezetési élménnyel ajándékozta meg a sofőröket. Az előző szériához hasonlóan a hatodik is létezett kabrióváltozatban, ezúttal már elektromos tetővel. A legenda hetedik nemzedéke 1999-ben látott napvilágot, szinte futurisztikusan a 21. századba illő dizájnnal és kizárólag csapotthátú kupé kivitelben. A minden addiginál könnyebb elsőkerék meghajtású autót a Yamahával együtt fejlesztett 1,8 literes VVT blokkok hajtották 145 vagy 190 lóerővel. A használtpiacon máig népszerű utolsó szériának is megvoltak azonban a maga ellenfelei, a BMW például Z-sorozatát, az Audi a TT-t, a Hyundai pedig a Tiburon-t küldte a szorítóba ellene. Ennek ellenére a Celica több mint 35 éves pályafutása alatt végig sikeres tudott maradni, öregbítette a gyártó és a japán autókultúra jóhírét, ezzel pedig méltó helyet foglal el az ikonikus sportautók előkelő táborában.