Volkswagen Transporter

Mindennapos használatra alkalmas minősítés a VW Transporter 250 felszereltségváltozata számára A VW Bogárban és a VW Transporterben nem csak technikailag volt sok közös. Ez az a két járműsorozat, mely Wolfsburgban és Hannoverben gurult végig a Volkswagen futószalagjain, s az 1950-es években a gazdasági fellendülés jelképei lettek. A Bogár a személygépkocsik történetének legendájává vált és a „Bulli” is elérte ugyanezt a státuszt, mint szabadidő- és kempingjárgány, és minden új gyártási sorozata forgalombahelyezésénél megvédte státuszát, mint Németország legtöbbször eladott transzportere. A mindennapos alkalmazhatósága mellet a sokoldalúsága győzte meg az ügyfeleket: a VW T5-ös modellsorozatban a VW Transporter több mint 250 különböző kiadásban, két különböző tengelytávban, három tetőmagasságban és négy súlycsoportban, 2,6-tól 3,2 tonnáig volt kapható. A VW Transporter számára két benzines és négy TDI motor állt ebben a sorozatban rendelkezésére. A VW Transporter gyártási sorozatai 1950-től

• VW T1 (1950 - 1967): A VW T1-ből a wolfsburgiak a 17 éves gyártása alatt kereken 1,82 millió példányt adtak el bel- és külföldön. Manapság ezek a kerek formájú, első generációs VW Transporterek, markás V formájú elülső rész lakkozásukkal és két részes elülső szélvédőjükkel, már keresett gyűjtői objektumok. Ehhez tartozik a négy-négy oldal- és tetőablakkal épített VW T1 különkiadás, melyet Samba néven ismerhetünk.
• VW T2 (1967 - 1979) : A 13 éves második gyártási ciklusban a VW Transporter bebiztosította hírnevét, mint tönkretehetetlen és mindenhol bevethető szabadidő- és ipari használati jármű. A VW T2 26 centimétert nőtt hosszában és egy folyamatos átmenetű elülső szélvédőt, valamint az alapfelszereltséghez tartozó oldalsó tolóajtót kapott. Majdnem 3 millió VW T2-est adott el a Volkswagen Európában.
• VW T3 (1979 - 1990): Az éles külsejű VW T3 volt az utolsó VW Transporter hátsó motorral. A modellpalettát dízelmotorral és négykerékmeghajtással bővítették ki, valamint a boxermotorokat levegőről vízhűtésre állították át. Majdnem 2 millió VW T3-t tudott a Volkswagen világszerte eladni.
• VW T4 (1990 - 2003) és VW T5, 2003-tól: Az első VW Transporter elülső motorral a T4-essel lett megvalósítva. Az új motortechnika bevetésével a wolfsburgiak a VW Transporterüket egyre inkább személygépkocsi komfortos minibusszá alakították át. Az ipari részlegnél négy modellforma vetette meg lábát.

A VW Transporter modelljei

• VW Transporter kis teherkocsi: A VW Transporter zárt változata a könnyű használati járművek súlyosztályában, megengedett 3,2 tonnás összsúlyával, három különböző tetőmagasságával és két különböző tengelytávhosszával 5,8 és 9,3 köbméteres rakodótér volument kínált. Felszereltségétől függően a kis teherkocsi hasznos súlya 0,8 és 1,4 tonna között volt.
• VW Transporter kombi: Kisbuszként a VW Transporter, üléshelyzettől függően, 6-9 személyt tudott szállítani. A VW T5-ös programján belül négy különböző kiadás volt: normális, magas és középmagas tetővel, valamint két tengelytávval, 300 és 340 centiméter között.
• VW Transporter platós teherkocsi: Egyszerű és dupla vezetőfülkés változatban és két különböző tengelytávval lett a VW Transporter platós teherkocsi kínálva. Rövid tengelytávval és egyszemélyes fülkével állt rendelkezésre, a rakodótere pedig szűken 5 négyzetmétert foglalt magában. A 40 centiméterrel hosszabb tengelytávúnál a hasznos felület 5,7 négyzetméterre nőtt. A duplafülkésnél jó 4,2 négyzetméteres rakodófelület volt használható. A VW Transportert ebben a felépítési sorozatban alacsony platós teherkocsiként is kínálták a könnyebb rakodás érdekében.
• VW Transporter futómű: A csomagtér-, a hűtő és dömperfelépítés hajlékony használata érdekében a wolfsburgiak a VW Transporterüket futóműként is felkínálták különböző speciális szerkezetek számára. A futóművet 300 és 340 centiméteres tengelytávval tudták szállítani, egyszemélyes vagy dupla fülkével. 2,8 és 3,0 tonnás megengedett összsúlyra lett beállítva.