Bár többféle megfigyelési módszer létezik - van, amikor rendőrök állnak az út szélén, és onnan figyelik a mellettük elhaladó sebességét, de vannak fix telepítésű kamerák is - a céljuk ugyanaz: a balesetveszély csökkentése, és a bírság beszedése azon szabálytalankodóktól, akik túllépik a megengedett sebességhatárt.
Magyarországon az első sebességmérő berendezést 1972-ben állították forgalomba, azóta már több szériát is megélt a sofőrök megizzasztására szolgáló készülék, mely így egyre tökéletesebb lett, és egyre megszokottabbá vált. Ennek a folyamatnak a legújabb fejezete az, hogy 2015-ben 132 új típusú kamerarendszer állt forgalomba, az úgynevezett VÉDA, mely nemcsak a sebesség átlépését figyeli, hanem a sávváltásnál, piroson való áthaladásnál vagy egyéb esetekben elkövetett szabálytalanságokat is. Ezekkel a szuperkamerákkal mára már gyakorlatilag az egész ország be van hálózva, autópályákon már egész biztosan találkoztunk vele. A bírságok gyorshajtás esetében 2017-ben 30.000 forinttól egészen 300.000 forintig terjednek, egy nagyobb mértékű sebességtúllépés esetén eléggé rá lehet fázni. Az, hogy mennyivel lehet túllépni a megengedett sebességet (hiszen adott egy hibahatár a kamerák esetében is), az nem állandó mértékben van megadva, de ha egy internetes keresőbe beírjuk a „gyorshajtás büntetés kalkulátor” kifejezést, akkor hamar választ kaphatunk arra a kérdésünkre, hogy mennyire kell félni a munkából hazafelé tartó sietésben készült fotótól. Ebbe a kalkulátorba csak azt kell beírnunk, hogy mennyi volt azon a bizonyos útszakaszon a megengedett sebesség, és mi mennyivel haladtunk akkor, amikor a fotó készült, és rögtön ki is dobja a kalkulátor, hogy mekkora összegű büntetésre kell (amennyiben kell) számítani.
Hogyan kerüljük el a felesleges bírságokat?
Különböző eszközöket lehet kapni abból a célból, hogy a traffipaxot érintő kiadásainkat csökkentsük, illetve teljesen megszüntessük. Ilyen például a traffipax detektor, amely csak érzékeli, ha traffipax közeledik, és jelez, ennek használata nem tiltott. Amire azonban oda kell figyelnünk, hiszen illegális, és szintén komoly bírságokat szabhatnak ki érte a rendőrök, azok az úgynevezett traffipax blokkolók, melyek konkrétan blokkolják a traffipaxból érkező jelet, tehát azok nem tudják érzékelni a sebességünket. Ezeknek a használata azonban Magyarországon minden esetben szigorúan tilos.
Annak érdekében, hogy ne kelljen egy nemkívánatos traffipax bírság miatt száraz zsömlén és vajon élnünk egy egész hónapon át, rengeteg legális módszer van arra, hogy ne legyünk a sebességmérő áldozatai. A szuperkamerák helyét az interneten bármikor leellenőrizhetjük, és érdemes is, ha hosszabb útnak indulunk, mert gyakorlatilag már mindenhol jelen vannak. Szerencsére egyébként könnyen észre is lehet venni őket, hisz egy óriási vízszintes oszlopról van szó, ami az út fölött van, és jónéhány kamera és érzékelő van rárögzítve, amelyek a lehetséges szabálytalankodásokat figyelik. A nem fix (tehát amikor a rendőr kiáll az út szélére, és onnan mér háromlábú mérőberendezésével) sebességmérő pontokat is megtalálhatjuk az interneten, érdemes felkeresni a rendőrség hivatalos honlapját, ahol ezek az ellenőrzési pontok mindig naprakészen szerepelnek a „Sebességellenőrzések” menüpont alatt. Ha nem akarjuk erre pazarolni az időnket, hogy utazás előtt még jónéhány percet az interneten is eltöltsünk, akkor sem kell aggódnunk. A legtöbb navigációs berendezésbe (GPS-be) ugyanis már gyárilag fel vannak töltve azok a fix pontok, ahol mérnek, a minden nap változó pontokról pedig egy okostelefonra letöltött alkalmazás alapján is tájékozódhatunk, mely, ha úgy tetszik, szintén beállítható úgy, hogy egy ilyen sebességmérő pont előtt figyelmeztessen.
Egyébként annak, aki figyelmes, és mindig betartja a rá vonatkozó sebességhatárt, semmilyen gondja nem adódhat az ilyen helyzetekből, az új szuperkamerák egyébként mindenhol táblával vannak egyértelműen jelezve, szóval nem érhet senkit meglepetésként, ha egy ilyenbe fut bele. Mint fentebb említettük már, a szuperkamerák nem csupán a gyorshajtást, de egy rakás más szabálytalanságot is figyelnek. Nézzük meg most közelebbről ezeket, illetve azt, hogy mekkora bírságra lehet számítani az adott helyzetben. A vezetés közbeni telefonálásért 2017-ben 30.000 forintos bírságot szabtak ki, egy kihangosító készülék tehát minden esetben jól jöhet a kedvencünkben. Ha nincs bekötve a biztonsági övünk, akkor lakott területen 10.000, vidéken 15.000, autópályán pedig 20.000 forintos büntetésre számíthatunk. A piroson való áthajtást egy 50.000 forintos csekkel, a vasúti átjáró pirosán való áthajtást pedig egy 60.000 forintos csekkel „jutalmazzák” a hatóságok. A záróvonal átlépése 30.000 forintba, a tiltott behajtás 40.000 forintba, a buszsáv jogosulatlan használata 20.000 forintba, az ebben való folyamatos haladás pedig 30.000 forintba kerülhet a szabálytalankodónak. Ezen kívül fizetnünk kell még az autópálya leállósávjában való jogtalan megállásért, illetve az abban való tartós haladásért, 40.000, illetve 100.000 forintot. Akkor sem nyugodhatunk meg, ha lejárt műszakival autóztunk, amikor lekapott az állami kamera, ilyenkor – attól függően, hogy a műszaki vizsga 3, 6 vagy 12 hónapja nem érvényes – 40.000, 50.000 vagy 60.000 forintos bírságot is kaphatunk. Ezek az összegek elég nagyok, tehát nem érdemes hazardírozni a sebesség átlépésével vagy más szabálytalanság elkövetésével.
A legfontosabb tanácsunk a váratlan meglepetések elkerülése érdekében tehát a folyamatos figyelem, és a szabályok betartása. Továbbá érdemes mindig előre tájékozódni, a szükséges alkalmazásokat okostelefonunkra vagy GPS-készülékünkre beszerezni, illetve egy traffipax detektor használata is kifejezett hasznos lehet. Külföldre való utazások esetén továbbá fontos az is, hogy az adott országban érvényes jogszabályoknak is utánanézzünk, az EU-s csatlakozásunk óta ugyanis más országokban sem vagyunk védve, ezek a csekkek rendszerint Magyarországra is megjönnek. Mindenesetre arra kérjük olvasóinkat, hogy a sebességhatárokat mindig tartsák be, hiszen nem véletlen vannak ott. Törekedjünk mások és saját biztonságunkra!
