Az akkumulátor kémiai formában tárolja a felvett villamos energiát, melyet a villanymotor alakít át a kerekek számára felhasználható mozgási energiává. A regeneratív fékezési rendszerek már azt is lehetővé teszik, hogy a fékeződéskor képződő energiát az autó ne hagyja teljesen elveszni a fékbetéteken képződő hő formájában. Az okos rendszerek a ilyen plusz energiát visszaforgatják a meghajtásba, ezáltal ugyanannyi energiával nagyobb hatótáv érhető el.
Az akkumulátor az első elektromos autóknál a hagyományos ólmos akksi volt, melyben savas közegben álltak a színólom és az ólom-oxid lemezek. Ez az akkumulátortípus kiforrott technológia, hiszen a robbanómotoros autók is használják, olcsón előállítható és könnyen javítható. Hátránya, hogy viszonylag kis kapacitást lehet vele eltárolni nagy tömegű akkumulátor használatával.
Az akkumulátortechnológia újításai közé tartoznak a nikkel-fém, illetve a lítium-ion akkumulátorok, ezek nagyobb kapacitással és kisebb tömeggel rendelkeznek, mint a hagyományos változatok. Áruk viszont drágább, s mivel a modern elektromos autókban ezek adják az akkumulátorok felépítését, így az autót érezhetően megdrágítják.
Az elektromotor hatásfoka sokkal jobb, mint a robbanómotoré, és sokkal jobban is gyorsul. Ezért használnak a dízel mozdonyokban is villanymotort, ahol a dízelolajból szerzett energiát elektromossággá alakítják át, s az hajtja a vonatot. Az elektromos autóknál ez azonnali, csendes indulásban, s a hagyományos autókéhoz képest érezhetően erősebb gyorsulásban nyilvánul meg.
Az e-autóknak szinte nincs is hangjuk, a villanymotor minimálisan duruzsol. Természetesen a sebesség növekedésével megjelennek az olyan megszokott hangok, mint a kaszni légellenállásából vagy a kerekek súrlódásából származó zörejek.
Elektromos autó változatok
A tisztán elektromos autók mellett léteznek olyan öszvér megoldások is, melyek több technológia előnyeit egyesítik az elektromos autózással.
A hibrid autók robbanómotorral közlekednek, de a jármű része egy kisebb elektromotor is. Az autó fékezésekor a regeneratív fékezőrendszer visszatölti az akkumulátorba a keletkező energiát, melyet az elektromotor használ fel.
A hibrid autóknak is kétféle változata van. Az első változatnál az elektromotor csak besegít a robbanómotor hajtásába, ezáltal a fékezés energiája által adott többlet a hagyományos motor csökkent fogyasztásában jelenik meg. A második változatnál az elektromotorral az autó egy rövidebb távot képes önállóan is megtenni, a robbanómotor használata nélkül.
A hibrid autók is kaphatók plug-in töltéssel, így hívják a külső formában tölthető elektromos rendszereket. Az ilyen gépjárművek is tölthetők az elektromos töltőállomásokon vagy az otthoni hálózaton, de az elsődleges meghajtás továbbra is a robbanómotor marad.
A hatótávnövelt elektromos autók is tartalmaznak robbanómotort, ezek azonban kisebbek a hagyományos változatnál, s nem az autó meghajtásához csatlakoznak. A feladatuk csupán az akkumulátor töltése olyan esetekben, amikor az már majdnem lemerül, s nincs lehetőség elektromos töltő csatlakoztatására. Ez a megoldás nagyon népszerű, mert a használó tisztán elektromosan autózhat, de ott a hagyományos motor is a vészhelyzetek esetére.
Alternatív hajtási mód az üzemanyagcella, mely jelenleg vesztésre áll az akkumulátoros autókkal szemben. Az üzemanyagcellás autók hajtóanyaga a folyékony hidrogén, mely percek alatt telire tankolható, s az autó a hidrogént felhasználva jut elektromos áramhoz. Az ilyen autók is tartalmaznak akkumulátort, de ezek általában kisebb méretűek, s csak a regeneratív energiafelhasználást segítik. Főleg a hidrogén bonyolultabb és költségesebb szállítása, s az ilyen töltőállomások bonyolultsága miatt nem terjedt el ez a típusú elektromos autózás.
Az elektromos autó feltöltése
Az elektromos autót a leggyakrabban otthon töltik a tulajdonosok, ahol a házi 220V-os hálózatba kell dugni az autó dugalját. Ez hosszabb időt vesz igénybe, az akkumulátor kapacitásától függően akár 6-15 órát. Érdemes kiépíteni az éjszakai áramot az autó töltéséhez, így elkerülhető, hogy a normál, nappali árammal kelljen feltölteni rendszeresen a járművet.
A folyamat szerves része egy egyenirányító, mivel a 220V-os hálózati áram váltóáram, az akkumulátor viszont egyenárammal működik. Az egyenirányúsítás során a váltóáram egyenárammá alakul át.
Az elektromos autó feltölthető nyilvános töltőállomáson is, mely gyorsabb az otthoni megoldásnál. Ha a töltő gyorstöltő, akkor akár 1-2 óra alatt teljesen fel tudja tölteni a nagy méretű akkumulátort is. Utóbbi típusokat egyre több helyen találhatunk az országban, mivel gyakran állami támogatást kap a telepítést elvégző szolgáltató. Ilyen töltőkkel találkozhatunk már városközpontokban, benzinkutakon és plázákban is, szerte az országban.
Egy átlagos e-autó hatótávja 100 és 130 km között változik, de ez nagyban függ a vezetési stílustól. A megnövekedett sebességgel járó nagyobb légellenállás, a fűtés vagy a klíma mind olyan tényezők, melyek jelentősen csökkenteni tudják a hatótávot.
Tévhitek
Az elektromos autó használatát, mint minden új dolgot, tévhitek kísérik. A legfontosabb tévhit, hogy az ilyen autók is környezetszennyezők, csak nem lokálisan szennyeznek, hanem az áramot előállító erőműveken keresztül. A valóság ezzel szemben az, hogy a robbanómotoros autók valóban környezetszennyező gázokat eregetnek, az e-autók meghajtása viszont végezhető megújuló energiából.
Egyre több és több megújuló energiát előállító erőmű kerül felállításra, ideértve a szél-, nap- és vízerőműveket. Ezek nem szennyezik olyan mértékben a környezetet, mint a fosszilis erőművek.
További tévhit, hogy az autókban lévő akkumulátorok gyorsan tönkremennek, s kidobva majd mérgezik a környezetet. Jelenleg már léteznek 10 évnél idősebb hibrid-, illetve 5 évnél idősebb lítium-ionos elektromos autók, melyek még mindig a gyári akkumulátor pakkal közlekednek. Az akksik nem mennek tönkre néhány év alatt, s a technológia fejlődésével még többet fognak kibírni.
Az akkumulátorok akkor kerülnek ki az elektromos autókból, ha kapacitásuk az újkori érték 50-60%-ra süllyed, de ekkor még más területen felhasználhatók. A véglegesen leselejtezett akksikat pedig újra fogják hasznosítani, mivel nagy mennyiségű értékes fémet tartalmaznak.
Sokszor felmerülő kifogás az elektromos autókkal szemben, hogy nagyon drágák, így nem éri meg megvenni ezeket. A magasabb árakat viszont ellensúlyozzák a különféle kedvezmények és a jóval alacsonyabb üzemeltetési költségek.
Az elektromos autók ingyen parkolhatnak többek között Budapesten is, s számos helyre behajtási díj nélkül hajthatnak be. Az éves fenntartási költségek alacsonyak, hiszen az e-autókba nem kell motorolaj, nincs generátor, kettős tömegű lendkerék és más kopó alkatrészek, és még fékezéskor is az autó generátora fékez.
Egy elektromos autó legnagyobb problémája a viszonylag rövid, 100 km körüli hatótáv. Egy átlagos autós viszont nagyon ritkán megy naponta 100 km-t, sokan még 50 km-t sem tesznek meg. Az évenkénti néhány hosszabb túrára pedig hagyományos autót bérelve is több százezer forintos megtakarítás érhető el az üzemeltetési költségeken.
