Chrysler

Walter P. Chrysler 1924-ben lenyűgözte a szaksajtót első autójával, az úgynevezett Chrysler Six modellel, amelyet a New York-i Commodore hotelben állított ki. Chrysler eredetileg a New York-i Autókiállításon szerette volna bemutatni autóját, de arra nem engedték benevezni, mivel a Chrysler Six akkor még csak mint tesztmodell létezett. A Commodore hotelben szokatlan felzúdúlást keltett az újságírók és a befektetők körében: számos innovatív megoldás, mint például a hidraulikus 4-kerekes fékrendszer, az első gazdaságos nagynyomású motor, a nyomásos kenés és a motorolajszűrés gondoskodott róla, hogy már az első évben 32000 darabban kelt el a modell. 1925-ben megalakult a Chrysler Vállalat, amely négy éven belül az ötször nagyobb Dodge Brothers Inc. cég felvásárlásával az USA három legnagyobb autógyártója közé lépett fel. A kedvelt hathengeres modellek és Chrysler első kabriója, a 80kW/112LE Imperial 80 strapaíró oldalsó hathengeres megoldással garantálták a cégnek a sikert. 1934-ben mutatta be a Chrysler az Airflow modellt, az első olyan kocsit, amely aerodinamikai tervezését teljes egészében szélcsatornában tesztelték. A Chrysler azonban nem csak autókra korlátozza gyártását. 1929/30-ban épült New York egyik monumentális felhőkarcolója, a Chryslers Building Manhattanben. Továbbá az első emberi űrutazás során használt Apollo űrrakéta meghajtó rakétáit is a Chrysler tervezői álmodták meg. A Chrysler Vállalat a repülési elektronika járművekben való felhasználásával is nevet szerzett magának az autóiparban. A Chrysler sosem félt az autógyártásban új, ismeretlen területek felé indulni. A „Floating Power” nevezetű Chrysler rendszer különválasztotta a motort és az alvázat, és egy kiegyensúlyozott motor lehetővé tette a vezetés közben fellépő vibráció minimalizálását. A Chrysler 1958-ben elsőként jött ki egy automatikus sebességkorlátozóval, amit ma tempomat néven ismerünk. A szervokormány szintén a Chryslernél lett elsőként sorozatszériáknál alkalmazva. Egy 70-es években beütött mély válság miatt a Chrysler milliós veszteségeket szenvedett el. A Chrysler Corporation akkori vezetője Lee A. Iacocca által bejelentett radikális takarékossági programot látva az amerikai kormány Jimmy Carter elnökkel az élén milliárdos mentőövet dobott a cégnek, annak érdekében, hogy új modelleket tudjon kifejleszteni. A költségek további csökkentése végett, a Chrysler egy új „platformosítási” koncepciót vezetett be, amely során a különböző modelleknél együttes és kompakt K-Car platformot használtak gyártásnál. A nagyvonalú garanciális ajánlatok, mint például a harminc napos pénzvisszatérítési garancia és kifinomult bónusz rendszerek segítségével igyekezett a cég újra szimpatikussá válni a vásárlók szemében, átvészelni a krízist és nyereséget realizálni. Az innováció központi cél a cégnél és ezért nem adhat csodálkozásra okot, hogy az első minivan, a Voyager - amely a kisbusz és személygépkocsi ötvözése - pont a Chryslernél került legyártásra. Az offroad szegmensben egyaránt villog a Chrysler köszönhetően a Jeep márka, átvételének és a leányvállalat által gyártott robusztus terepjáróknak köszönhetően, mint a Wrangler vagy a Cherokee. Miután a Chrysler 1998-ban egyesült a Daimler-Benz AG gyártóval, a vállalati székhely Amerikából Stuttgartba költözött át. Pontosan a 75 éves jubileumra időzítve a Motor Trend magazin egy Chrysler márkát, a 300M-et választotta az Év Autójának. Ezt követően azonban a dolgok nem alakultak túl rózsásan: a kiélezett árháború hatására a vállalat hazai piacán folyamatos árengedményekre kényszerült, majd a 2. iraki háború után a nyersolaj- és az üzemanyagárak rekordmértékű növekedése ütött be (amely egyben az amerikai vásárlókat a környezettudatosabb autóvásárlás felé mozdította el), valamint a visszahívások és a hibás modellpolitika következtében a Jeep és a Dodge márkák kevésbé takarékos SUV, kisteherautó és pickup modelljei nagyon szenvedtek. Többszöri költségcsökkentés és karcsúsítás - mint például több ezer dolgozó elküldése ellenére - a Chrysler managementje nem volt képes a vállalatot nyereségessé tenni. A 2006-os rekordméretű veszteség hatására az egyenlő alapon indult egyesülés véget ért, és a Daimler kénytelen volt Chryslerben fennálló részesedését egy pénzügyi befektetőnek, a Cerberus Capital Managementnek eladni, a vállalat neve pedig Chrysler LLC-re változott. A Daimler azonban megtartott egy 19,9 százalékos kisebbségi részesedést a Chryslerben. 2007-ben nevezték ki az egykori Home Depót vezető Robert Nardellit a Chrysler élére. A globális pénzügyi válság miatt 2007 nyarán, mikor a krízis beütött az amerikai lakáspiacra, a Chrysler LLC és a megmaradt amerikai autógyártó rész és leányvállalat kilátásai drámaian romlottak: 2008 végétől a cég az amerikai kormányzat milliárdos segélyprogramjában részesül ahhoz, hogy túléljen - a Chrysler jövője egy életképes szanálási program kivitelezésén múlik. Mindazonáltal a Chrysler bizakodó - köszönhetően a 85 éves tapasztalatának az autógyártásban, az előremutató technológiáknak és az új járműkoncepciónak, amely értelmében könnyű, kompakt és takarékos autók gyártása kerül előtérbe az emelkedő olajárak és a szigorúbb károsanyag-kibocsátási törvények ellensúlyozására. A legújabb modellek a Grand Voyager, a Roadster PT Cruiser, a sportkupé Crossfire - ami Roadster változatban is kapható -, és a középkategóriás Sebring, amit szintén kínálnak kabrió változatban is.