Dodge Charger

Az 1960-as évek elején a Dodge Charger Coupé a ChryslerDodge leányvállalatának fejlesztéseként az olyan fiatal gépjárművezetőket célozta meg, akik életstílusa részben agresszív, így igyekeztek ezeknek a nagy teljesítményű autóknak is lázadást kifejező jellemzőket adni. A konkurens modellekett együtt - mint például a Ford Mustang, a Pontiac Firebird vagy a Chevrolet Camaro - a Dodge Charger hamarosan megalkotta az izomautó (muscle cars) kifejezést a maga szegmensében.

Némi tuninggal a Dodge Charger egy igazi versenyautó

Olcsóbb volt megvásárolni, mint egy sportautót és az arányok is sokkal kompaktabbak voltak az amerikai szabványokhoz képest: az izomautókat elsősorban a V8 kilövellésű motorjuk és a nagy lökettérfogatuk különböztette meg a többi autótól, amelyek által nagyobb tuningképességgel rendelkeztek. Így a Dodge Charger ideális versenyautó közútra és pályára egyaránt. A Charger - és a nem sokkal később bemutatott Super Bee vagy a Challenger - által a Dodge a sportautók egész sorát állította össze, ezáltal a Dodge márka sportos profilt kapott a Chrysler csoporton belül.

Az 1972-es gyártási évig a Dodge Charger a klasszikus autók közé tartozott

A Dodge Charger első generációja, különösen a csúcsmodell Charger R/T, a maga díszcsíkozásával, a hűtőrácsával és a versenyszerű formájával az izomautók leginkább letisztult autója. Ennek köszönhetően ez a modell 1972 után nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is rendkívül elterjedt az ilyen autók szerelmeseinek körében, mint egy klasszikus és felszereltségéhez mérten megfelelően beárazott autó. Ugyanakkor az 1970-es évek első felében elérte a csúcsot és ezzel valójában véget is ért az autó korszaka. A Hemi-motorok 7,0 literes hengerűrtartalma idejétmúlttá vált és fenntartása is költséges volt. Ráadásul az izomautók szerelmesei időközben idősebbek lettek és inkább a kényelmet részesítették előnyben. A Dodge erre válaszolva bemutatott egy szelídebb coupét, melynek belseje egy nagy luxus sport coupéhoz hasonlított. Ám 1978-ban az eladások csökkentek, így a Dodge Charger termelését leállították a Dodge Magnun javára.

Az 1980-as években a Dodge kompakt autói a Charger Etiquette nevet kapták

Az 1980-as években a Dodge a legendás Charger nevében létrehozta a kompakt Dodge Omni járművét. A modelleket teljesítménynövelt motorral, spoilerekkel és sportfutóművekkel kínálták, hasonlóan, mint a Shelby Chargert, melynek 1985-ben mutatták be a Turbo változatát, melynek teljesítménye 109 kW (148 LE) volt. A kisautókat, mint a Charger alapmodelljeit ezekban az években négyhengeres motorral, 47 kW (64 LE) teljesítménnyel gyártották, illetve rájuk ragasztották az izomautó címkét, ami igazán sikeres marketing stratégiának bizonyult.

Limuzinként, V8-as motorral a Charger 2005-ben új kiadásban jelent meg

A gyártó először 2005-ben, közel húsz év után mutatta be a régi, jól bevált Charger új modelljét. Ez a nemzedék azonban - a korábbi sportcoupéval ellentétben - egy négyajtós szedán volt, a modern Dodge erősen emlékeztet a Chrysler 300C kialakítására. A régmúlt sportosságára emlékeztet a csúcsmodell, Dodge Charger R/T motorbeli teljesítménye, így ez az új modell is V8-as motort kapott, mely 317 kW (431 LE) teljesítményre volt képes.