A legismertebb ilyen rövidítés talán az ABS, melynek neve blokkolásgátló rendszert takar, de sokan találkozhattak már az úgynevezett ESP-vel, amely stabilitásvezérlő egységként fordítható magyarra. A harmadik ilyen, szintén gyakran látott rövidítés az ASR, bár általában kipörgésgátlóként hivatkoznak rá. Mai bejegyzésünknek ez a kis hasznos eszköz áll a középpontjában: mi az a kipörgésgátló? Hogyan működik? Szabad-e kipörgésgátló nélküli autót venni?
Mi is az a kipörgésgátló?
A kipörgésgátló, másnéven ASR mára már egyáltalán nem számít különleges tartozéknak egy autóban, gyakorlatilag elmondható, hogy az összes mai gyártású autóban megtalálható ez a hasznos, vezetést segítő kiegészítő. Mind az ABS, mind az ASR, mind az ESP azt a célt szolgálják, hogy a menetbiztonság még stabilabb legyen, és így hozzájárulnak a biztonságos közlekedéshez, illetve, hogy autónk soha ne csússzon meg, vagy ki. A kipörgésgátlónak különösen akkor vehetjük nagy hasznát, ha eltérő tapadású úton furikázunk, vagy az úttest csúszós. Amennyiben ASR-rel van felszerelve autónk, sokkal nagyobb az esélyünk a harmonikus indulásra, valamint – ahogy arra az eszköz neve is utal –, a kipörgés nélküli gyorsulásra. Először is fontos megjegyezni, hogy a kipörgésgátló előfeltétele az elektronikus gázpedál, csak ezzel együtt működik megfelelően. A kipörgésgátló az ABS mérőjét használja fel, tehát ahhoz hasonlóan itt is képbe kerül a mágneses indukció elve, de nem úgy, mint az ABS-nél, hanem pont fordítva. A 40 km/órás sebesség eléréséig csökkenti a motor teljesítményét, továbbá plusz fékerőt ad a kerekekre, efelett a sebesség felett pedig csak a motor teljesítményéből vesz el. A motorteljesítmény csökkentése abban az esetben történik meg, ha az ASR azt érzékeli, hogy valamelyik kerék fordulatszáma megnövekedett, magyarul megcsúszott, és ezzel a beavatkozással próbálja megoldani a stabilizációt. Gyakorlatilag az egész sebességtartományban stabilitást biztosít a kipörgésgátló, mely így aktívan hozzájárul a sofőr és az utasok biztonságához. Ezenkívül az sem mellékes, hogy a gumik is kevésbé kopnak, tehát a karbantartás és a gépjármű minőségének fenntartása szempontjából is szerepet játszik a kipörgésgátló. Onnan lehet tudni, hogy működik-e az ASR, hogy azt egy villogó kontroll lámpa mutatja a műszerfalon. Sok autóban van ESP-kapcsoló, ezzel szabadon tudjuk be-, illetve kikapcsolni az eszközt, amennyiben nem tartanánk igényt rá. Ettől viszont óva intenénk a hétköznapi autóhasználót, hiszen a kipörgésgátló egy olyan funkció, amelynek hasznosságát nehéz vitatni.
Egy-két info az ABS-ről és az ESP-ről is
Mint említettük, a kipörgésgátló gyakorlatilag ma már alaptartozéknak számít minden korszerű autóban. Érdemes olyan használtautót vásárolni, amelyik ezt a funkciót tudja, de ha esetleg további hárombetűs szavakat sorolnának fel a kiszemelt jármű leírásában, az sem baj! Az ABS, ahogy feljebb is írtuk, elengedhetetlen az ASR működéséhez, és ahhoz hasonlóan az autó kormányozhatóságát, irányítását teszi egyszerűbbé, csak épp fordítva, mint a kipörgésgátló. Az ABS ugyanis hirtelen fékezésnél vagy csúszós útfelületen figyeli azt, hogy a kerekek ne legyenek blokkolva, mégpedig saját fordulatszám mérő eszközeinek segítségével. Az ESP pedig egy olyan rendszer, mely rengeteg szenzor és műszer segítségével még magasabb szintre emeli a kocsikázás biztonságát: iszonyatosan részletes adatok elemzésével próbálja elkerülni, hogy az autó bármilyen helyzetben kisodródjon, és ezen kívül felismeri a kritikus helyzeteket is.
